QTL analysis of high thermotolerance with superior and downgraded parental yeast strains reveals new minor QTLs and converges on novel causative alleles involved in RNA processing

Revealing QTLs with a minor effect in complex traits remains difficult. Initial strategies had limited success because of interference by major QTLs and epistasis. New strategies focused on eliminating major QTLs in subsequent mapping experiments. Since genetic analysis of superior segregants from natural diploid strains usually also reveals QTLs linked to the inferior parent, we have extended this strategy for minor QTL identification by eliminating QTLs in both parent strains and repeating the QTL mapping with pooled-segregant whole-genome sequence analysis. We first mapped multiple QTLs responsible for high thermotolerance in a natural yeast strain, MUCL28177, compared to the laboratory strain, BY4742. Using single and bulk reciprocal hemizygosity analysis we identified MKT1 and PRP42 as causative genes in QTLs linked to the superior and inferior parent, respectively. We subsequently downgraded both parents by replacing their superior allele with the inferior allele of the other parent. QTL mapping using pooled-segregant whole-genome sequence analysis with the segregants from the cross of the downgraded parents, revealed several new QTLs. We validated the two most-strongly linked new QTLs by identifying NCS2 and SMD2 as causative genes linked to the superior downgraded parent and we found an allele-specific epistatic interaction between PRP42 and SMD2. Interestingly, the related function of PRP42 and SMD2 suggests an important role for RNA processing in high thermotolerance and underscores the relevance of analyzing minor QTLs. Our results show that identification of minor QTLs involved in complex traits can be successfully accomplished by crossing parent strains that have both been downgraded for a single QTL. This novel approach has the advantage of maintaining all relevant genetic diversity as well as enough phenotypic difference between the parent strains for the trait-of-interest and thus maximizes the chances of successfully identifying additional minor QTLs that are relevant for the phenotypic difference between the original parents

A meddőség genetikai hátterének vizsgálata = The investigation of genetic background of human infertility

A meddőség 30%-ban genetikai eredetű, az egyik legfontosabb kérdés, hogy az örökletes tényezők mennyiben befolyásolják az utód egészségét. Célkitűzésünk, hogy minél pontosabban megismerjük a meddőség genetikai hátterét. Hazánkban elsőként vezettük be az Y kromoszóma mikrodeléció (Ycm) analízist. Az Ycm az infertilis betegek között 4,9%, míg az azoospermiások között 13,6% volt. Az eredményekből következik, hogy csak azoospermia/kriptozoospermia esetén érdemes az AZF vizsgálatokat elvégezni. A spermaleletet ill. a here szövettani képét kivéve genotípus/fenotípus összefüggést nem találtunk. Az AZFa és b delécióira a SCOS jellemző. Az AZFc mutációi változatosabb kimenetelű következményekkel járnak. Az Ycm analízis az Y kromoszóma szerkezeti rendellenességei esetén is fontos kiegészítő információval szolgál. A primer amenorrheás nőknél a korábban véltnél nagyobb arányban fordul elő az Y kromoszóma. Az infertilis férfiak spermiumaiban az aneuploidia és diploidia értékei szignifikánsan magasabbak. Egyik vizsgált beteg spermiumaiban sem található intraindividuális különbség a diszómia átlagok között, amely a módszer megbízhatóságát is mutatja. A kromoszóma transzlokációt hordozók spermiumaiban a szegregáció az adott transzlokációtól függően, egyénenként jelentősen eltérhet. Nem találtunk intraindividuális különbséget, valamint interkromószális hatást a vizsgált csoportban. | Genetic origin of infertility is about 30%, therefore it is important question how this fact influence the health of the offspring. Our purpose is to work out adequate genetic investigations for infertile couples before assisted reproductive techniques. We introduced Y-chromosome microdeletion (Ycm) analysis in our country. The presence of Ycm among the infertile patients was 4.9%, while it was 13.6% among men with azoospermia. We conclude that Ycm screening is reasonable in only those cases where semen parameters show cryptozoospermia/azoospermia. Except for the semenograms and the pathological picture of the testis strict correlation between genotype/phenotype was not found. Deletion of the AZFa and b regions are associated with SCOS. Mutations of the AZFc are associated with variable consequencies. It was proven that Ycm analysis provides important additional information in cases of structural Y chromosomal abnormalities. Initiating the new methods we pointed out that in female patients with primary amenorrhea the existence of the Y chromosome is higher than expected. The mean disomy and diploidy frequency were significantly higher in spermatozoa of infertile patients than in the control group. No intraindividual difference was found in spermatozoa of the investigated patients. The rate of unbalanced spermatozoa in several translocation carriers is highly depend on the chromosomal segments involved. There was no interchromosomal effect in our cases

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey 2014 I. Nutritional status of the Hungarian adult population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examines the obesity prevalence, dietary habits and, since 2014, physical activity in Hungarian adults in every 5 years. Method: The survey provides national data representative by age and gender, based on anthropometric measurements and international standards. Results: In 2014, nearly two-thirds of adults were overweight or obese. 28.2% of men and 31.5% of women were obese. Prevalence of morbid obesity were 2.6% and 3.3% in men and women, respectively. Abdominal obesity was more prevalent among women than men (55% vs. 38%), and the rate was increasing with age in both genders. In elderly, 55% of men and almost 80% of women were abdominally obese. Conclusion: In conclusion, the prevalence of overweight, obesity, and abdominal obesity is high in Hungarian adults. In order to tackle obesity, we need to obtain representative and measured data, which form the basis of targeted interventions and the assessment of their impact. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540

Számít-e a gyógyszer dózisa a túlérzékenységi reakciókban?

Két fiatal nőbetegnél a valproátról lamotriginre történő gyógyszerátállítás során a 3-4. héten influenzaszerű prodromalis tüneteket követően toxikus epidermalis necrolysis (TEN), más néven Lyell-szindróma alakult ki. Mindkét beteg 5 napja kezdődött bőr- és nyálkahártyatünetekkel, kiterjedt hámleválást okozó hámnekrózissal került felvételre a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának Égési Intenzív Osztályára. Multidiszciplináris szupportív terápia mellett nagy dózisú szteroid- és immunglobulin-terápiát alkalmaztunk. A 37 éves nőbetegnél 3 hét után a kórkép fatális kimenetellel végződött. A 19 éves nőbeteg tünetei 4 hét intenzív terápia után szövődményekkel gyógyultak. A TEN ritka, gyógyszer által okozott, életet veszélyeztető, késői hiperszenzitivitási reakció. Patogenezisében a gyógyszermolekula, a humán leukocytaantigén (HLA) I. osztályú molekula és a T-sejt-receptor kóros interakciója szerepel. Kezelésében a legfontosabb a kiváltó gyógyszer elhagyása, valamint az azonnal kezdett komplett szupportív terápia alkalmazása. A specifikus kezelést illetően nincsenek egységes szakmai irányelvek. A veszélyes gyógyszerek titrált bevezetése csökkentheti a kialakuló hiperszenzitivitás súlyosságát, ezenfelül a beteg szoros követése és az adverz tünetek korai felismerése javíthatja a TEN kimenetelét

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. III. A magyar lakosság makroelem-bevitele | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – OTÁP2014 III. Macroelement intake of the Hungarian population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examined the dietary habits of the Hungarian adult population. The aim of the study is to present the macroelement intake of the population. Method: The study represents the macrolement intake of the population with age 18 or over on the day of 31 December 2013, of those who are non-institutionalised. Results: Salt intake decreased compared to the findings of the previous study in 2009 but it is still extremely high (15.9 g in men and 11.2 g in women). The potassium intake is below the recommendation, which together with a high sodium intake increases the risk of high blood pressure. Calcium intake in the youngest age group reached the recommendations, whereas the intake in the oldest age group was well below the references. Magnesium intake complied with the recommendation, the intake of phosphorus however exceeded it. High sodium intake still represents substantial public health risk. Conclusion: The reduction that occured in the population’s salt intake since 2009 demonstrates the effectiveness of implemented prevention programs, cooperation with the industry and public awareness campaigns. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. IV. A magyar lakosság mikroelem-bevitele | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2014 study. IV. Microelement intake of the Hungarian population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examined the dietary habits of the Hungarian population. This publication presents the microelement intake. Method: The survey represents the microelement intake of the Hungarian non-institutionalised adult population of 18 years and older. Results: While the intake of iron, copper and manganese corresponded with the recommendations in males, in females it was insufficient. The iron intake of women in their reproductive age (9.8 mg/d) stayed well below the recommendation, thus representing a high health risk. In comparison to earlier Hungarian data chromium intake decreased significantly in both sexes (men p = 0.000, women p = 0.008) and the zinc intake of men (9.6 mg/d) decreased below recommended. Conclusion: Since the consumption of whole grain products with high microelement content in Hungary is very low, it would be favourable to increase the proportion of these foods in the diet. In case of women it is also necessary to increase the consumption of food groups (e.g. meat, fruits) contributing to the iron intake. Furthermore, communication of adequate nutrition, and the availability of healthy foods is essential for the entire population. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810